Interjú / Zoe szemszöge

Már megint egyedül maradtam otthon. Hannah interjúra ment a srácokkal. A közelgő turnéjuk, és klippje miatt. A szerencsém az volt, hogy élőben ment az adás, így nem unatkoztam annyira. A műsor előtt gyorsan bepakoltam a bőröndömbe, mivel másnap hajnalban indultunk a turné első helyszínére, ahol még egy főpróba várt a kis csapatra.

Bekapcsoltam a tv-t, pont akkor, amikor kezdődött az adás. Lukas, a műsorvezető felkonfolta a Jedwardot, és Hannah-t, hogy adják elő a közös dalukat. Felpattantam, a kezembe fogtam egy egy pohaarat és velük énekeltem meg táncoltam. Elég idiótán festhettem, de ez mit szokott érdekelni engem?! A szám végén visszahuppantam a kanapéra. Elkezdődött az interjú. A fiúk pörögtek, Hannah felvette a ritmusukat, így Lukas alig jutott szóhoz. Beszéltek erről is, arról is. Aztán egyszer csak szóbakerült a szerelem. A gyomorom görcsbe rándult, nem akartam, hogy Edward elárulja a titkunkat.

-John veled mi újság a szerelem terén? -kérdezte Lukas.

-Kössz, megvagyok!

-Ezek szerint van valaki?
-Szerinted tudok én választani a sok ezer csodálatos rajongó közül? Minedegyikőjüket szeretem! -tért ki a válaszadás alól. És mosolyogva Hannah-ra nézett. Lukas nem zaklatta tovább, Edwardhoz fordult.

-Ott mi a helyzet?
-Nincs barátnőm! -tisztázta, mire egy hatalmas sóhajtással kiengedtem a gőzt.

-Hannah?
-Jelenleg a turné a legfontosabb. -mondta diplomatikusan.

Mikor vége lett a műsornak elmentem lezuhanyozni. Izgultam a holnap miatt. El sem tudtam képzelni, hogy egyszer turnézni fogok. Vagy is nem én, én csak kísérek, de akkor is egy turnéról volt szó.

Bementem a szobámba és felvettem a pizsimet. Ajtónyílást hallottam. Kimentem a nappaliba, ahol ott állt Hannah Jedwardékkal. Odarohantem először Johnhoz, megöleltem. Aztán Edwardhoz léptem közelebb. Ajkai közeledtek az enyéim fel. Gyorsan elfordítottam a fejemet, így az arcomra adott puszit.

-Csak beköszönni jöttünk! Már megyünk is! -szólt Edward.

-Oké! Jók voltatok a tv-ben! -néztem mosolyogva a szemébe.

-Köszi! -kacsintott.

-Na de mi tényleg megyünk, mert soha nem lesznek bepakolva a ruhánik! -szakította félbe John a szóváltást.

-Akkor holnap! -mondta Hannah izgatottan.

-Fél négykor várjatok az ajtó előtt! Pontosan kell érkezni a reptérre.

Elköszöntünk egymástól, aztán ránéztem Hannahra.

-Tök jó lenne, ha összejönnétek Johnnal! Jók vagytok együtt. -tudattam vele, mire mondani akart valamit, de aztán még sem azt mondta.

-Jó lenne...