Ráérősen baktattunk az utcákon, én felpörögve, Zoe mogorván. Nem szereti Jedéket. Legalábbis ezt mutatja mindenkinek… De én átlátok rajta, bizony! Muhahahaha! Na, szóval odaértünk. Edward nyitott ajtót mosolyogva, amit főképp Zoenak szánt. A szoba közepén egy asztal állt, papírkupaccal díszítve, három székkel.
- Hannah, beszélnünk kell veled! – mondta halál komolyan John. A szeme csillogott, szóval csak jó lehet! Remélem… Leültem.
- Zoe, bocsi, de ez a hármunk üzlete. De ha akarod, végig nézheted az ágyról.
- No para! – kacsintott Zoe, és lehuppant az ágyra.
- Szóval Hannah! – vágott bele John. – Lenne kedved előttünk fellépni a következő turnénk állomásain? – eltátottam a szám, Zoe meg kiköpte a vizét. Ez most komoly?
- Mi van? – akadt ki drága barátnőm. Ennél azért több megértést vártam…
- Már egy ideje kerestünk egy énekest vagy bandát, aki, akik előttünk lépnek fel, és Hannahnak iszonyú jó hangja van. Liam azt mondta, szerezzük meg, minden áron, Mert a múltkori is tetszett a közönségnek. – erre elmosolyodtam, John meg vissza. Mélyen a szemembe nézett, és egyszerűen elolvadtam.
- Nanana! Ácsi! És velem mi lesz?
- Velünk jössz! – nevetett Edward, mintha valami teljesen nyilvánvaló dologra kérdezett volna rá Zoe. Zoe szeme elkezdett csillogni a könnyektől, és kiszaladt a mosdóba. Két perc múlva visszajött, pont mikor aláírtam a szerződést. Aláírtam volna…
- Mi?! Ne! – ugrott volna felénk Zoe, ha Edward le nem fogja.
- Nyugi! Tök jó lesz! John majd megtanít még jobban gitározni. És hidd el, nem fogsz unatkozni! És csak itt az Egyesült Királyságon belül lenne úgy is!
- Pff. Már jobban gitározok nála. – vetette oda bunkón Zoe. Néha már nagyon elegem van belőle… – De ezt így nem lehet csinálni! Meg kéne beszélni normálisan! – ordította. És itt szakadt el a cérna.
- Azt próbálnánk, ha nem hisztiznél állandóan! Egyszer jó lenne, ha nem csak magaddal törődnél! Nem érzed, hogy kezdesz sok lenni? – ordítottam rá. Most tényleg mérges voltam. Barátnőként támogatnia kellene. Ehelyett? Még le is torkol. Hát szép!
- És mikor indultok? – suttogta.
- Indulunk. – mosolygott Edward. Ennek teljesen kimaradt az elmúlt két perc? – A turné egy hónap múlva kezdődik. Addig Hannah klipje is le lesz forgatva. – erre Zoe megint sírni kezdett.
Suttogtak még ott magukban valamit, de az nem értettük. Odasétáltam az asztalhoz, és rákérdeztem.
- Akkor aláírhatom végre a szerződést? – Zoe egy pillanatig gondolkozott rajta, majd bólintott.
- Mindenképpen. – ezt már szeretem!
- Holnap nem akartok kikísérni minket a reptérre? – érdeklődött John. Letörve néztem rá. Máris mennek?
- Már mentek?
- De egy hónap múlva újra találkozunk! – biztosított minket Ed. – Sőt! Ha lesz időnk, egyszer-kétszer be is nézünk hozzátok.
- Oké, ott leszünk! – palástoltam csalódottságomat. De végül is valóra válik az álmom, nem panaszkodhatok!
Mindkettejüket megöleltük, John erősen magához szorított, és megpuszilta az arcom. Aztán Zoeval hazamentünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése